Egyik este, egy rendezvényen, egy zongorista eljátszott néhány számot. Odament hozzá a háziasszony, és azt mondta:
- Bármit megadnék azért, hogy úgy játsszak, mint Ön!
A zongorista egy darabig elgondolkozva nézte, majd így szólt:
-Nem, nem hiszem,
A háziasszony meglepetten, és zavarban a vendégei előtt, ezt mondta:
-De igen, teljesen biztos vagyok benne.
A zongorista megrázta a fejét.
-Ön szeretne úgy játszani, mint én, de nem szeretne napi nyolc órát gyakorolni húsz éven át, hogy megtanulja, hogyan kell.
Egy időre csönd lett, mi nem mertünk felnézni, csak a tányérunkat bámultuk. Mindenki tudta, hogy a zongoristának igaza volt. A háziasszony blöffölt. Szeretett volna zongora művész lenni, de nem szeretett volna azzá válni.
Megkaphatunk bármit, ha hajlandóak vagyunk megadni az árát.
Azon elhatározás, hogy igenis, megfizetjük az árat, erőt ad ahhoz, hogy igenis valóra váltsuk a kívánságunkat. Ha biztosak vagyunk benne, akkor sikerül. Ha csak kicsit vagyunk biztosak benne, akkor csak kicsit sikerül.... :))))
Ok és okozat egyszerű összefüggése az egész.
Add meg az árát, és kívánságod teljesül! :)))

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése