2011. április 24., vasárnap

Boldog vagyok, mert....

Boldog vagyok, mert mindennap valóság számomra az öröm, a béke, a szeretet, az étel, az egészség! :)))
És, a legfontosabb az egészség! :)Ha egészség van, minden van! :)
A boldogság pillanatai olyan erővel önthetnek el időnként, spontán, látszólag minden ok nélkül, ami már önmagában egy valódi csoda.

Minden energia, és a környezetem az energiámat érzékeli. A szavaimon,  tetteimen keresztül informálom  a világot.

2011. március 1., kedd

Ténfergés

A szürkület nőnemű! Sokáig tart, amíg távozik! :)) Mint egy menyasszonyi ruha uszályát, rózsás felhőket vontat át a sötétedésen, nem bánja, hogy sarkában a sötét éj. Eső hull, mint az áldás, udvariasan szemerkél.....Az újhold sarlója fényezi a csillagokat, arcomat esőbe, a fénybe tartva ülök, engedem, hogy egy fuvallat, útban valaki máshoz, hűtlen szeretőként megcsókoljon. Ezt akartam, így akartam élni. Gondolataimban nincs semmi önteltség. Sokak igényeit és vágyait aligha elégítené ki a én kis életem. Azt kívánom, amit megkaptam. De tudom, az ember nem tarthatja a tengervizet a tenyerében, nem szögezheti oda a holdat. Az egész élet nem több és nem kevesebb, mint néhány rövid séta a parkban, egy kis ténfergés a tűz körül

Hópihék


Megint esik a hó! Szeretem nagyon! Az ember ilyenkor nyugodtabb, melegebb dolgokat kíván, lelassul, lecsillapodik, és sokkal többet mosolyog, mintha...köd lenne! :))) Teát szeretnék Felteszem a teavizet a lángara, leülök a kályha mellé, nézem az ablakon át a hóesést, és érezhetően lassulok. A kutya kintről észre veszi, hogy valaki már felkelt, elkezd toporzékolni az ajtó előtt, beengedem. :) A kutyák amúgy is a legjobb lassítók.... Lehet tanulni tőlük. A miénk, a kályha előtt heverne napszámra. Átforrósodik a szőre, összegömbölyödik, morgolódik. Nem is lehet mellette elmenni anélkül, hogy meg ne simogatnánk, vagy dicsérnénk őt. Van, hogy a macska is mellé fekszik, és együtt henyélnek órákon át...
Felforrt a tea víz, leveszem a tea füves dobozomat, ami tele van kinccsel, jobbnál jobb fajta tea füvekkel... Válogatok. Szeretek dönteni. Az egész élet döntések sorozata...... Kiválasztok egy fahéjas-szilvásat, belelógatom a forró vízbe, lassan betölti a helyiséget az finom illat. Lassan teszem bele a cukrot, a kandiscukrot, mert az az igazi... lehet benne válogatni, turkálni, mérlegelni, hogy inkább két kisebb, vagy inkább az a nagy! És nem oldódik gyorsan. Vissza lehet vonni. Meggondolni, otthagyni az alján, ha túl édesre sikeredett. Kevergetem, várom, hogy feloldódjon. A tea forró. Várom, hogy éppen olyan forró legyen, amit még el lehet bírni, de égessen, átmelegítse a testemet. Aztán búcsút veszek a lustálkodó kutyámtól, macskámtól...és elindulok dolgozni.

Mosoly


Ha nevető arcokat látunk magunk körül, jobb kedvünk lesz. Egészséges emberek között önkéntelenül is jobban kihúzzuk magunkat, nem akarunk elmaradni mögöttük. Keressük azok társaságát, akiknek sikerük van, és boldogok! Sokat tanulhatunk, ha összejárunk velük, és rendszeres tanulmány tárgyává tesszük őket. Ezzel olyan dolgot leshetünk el tőlük, amiről azelőtt sejtelmünk sem volt. fellépésük, beszédjük, magatartásuk, passzióik, és bajaik, az út, amelyen beérkeztek, számos kulissza titkot árulhat el, mely később majd jól jön nekünk. Amit látunk kívánatos, izgató és érdekes. Ilyen környezet számos alkalmat is hozhat számunkra, amely sors döntőnek bizonyulhat életünk során. Tartsuk szem előtt azt a sokat emlegetett igazságot, hogy szerencsétlen emberekkel általában mindig történik valami szerencsétlenség, szerencséseknek pedig a körülmények is segítségükre vannak! És ez nem vicc! Pozitív emberek környezetében többnyire örvendetes változások történnek, míg negatív emberek helyzete tapasztalat szerint nem hogy javulna, hanem inkább romlani szokott.

Őszintén


Ma rájöttem, ha folyton tökéletes pillanatra várok, sosem jutok egyről a kettőre. Minél hamarabb hozzálátok a feladathoz, annál többre vihetem. Annyi minden van, aminek az elvégzését halogatom...
De, miért hagynám, hogy tétlenül teljen el egy értékes nap? Most rögtön munkához látok! Mindig van mit tenni. Elhatározom, hogy nem várok tovább, megteszem az első lépést. Az első lépést követi majd a többi. A lényeg, hogy munkám révén határozottan, kitartóan haladok célom felé.
A körülmények sosem lesznek tökéletesek, de ez most nem igazán számít. Mindegy milyenek a körülmények, elérhetek bármit, amit szeretnék. A tetteim és az elkötelezettségem sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az életemre, mint az egyszerű körülmények.
Választhatok! Megvárom, amíg megváltozik a világ, vagy én magam változtatok rajta. Egyébként, bármit teszek, a világ mindenképpen változik. Minél nagyobb hatást gyakorolok azonban erre a változásra, annál elégedettebb leszek az eredménnyel.
Számos kifogás közül választhatok, de mit érek el velük? El is felejtem a kifogásokat! :)))
Most rögtön munkához látok Bölcsen felhasználom ezt a percet, és az utána következőket, és tudom, hogy oda fogok jutni, ahová elindultam! :)))

Ahhoz, hogy őszintének látszunk, valóban őszintének kell lennünk. Ha el akarjuk nyerni mások bizalmát, feltétel nélküli becsületességre kell törekednünk. Az emberek hisznek majd nekünk, és őszintének tartanak, ha mindig az igazat mondjuk. A legkönnyebben úgy mutathatjuk ki szeretetünket valaki iránt, ha mélyen, igazán szeretjük.
Ahhoz, hogy egy embertársunk szívére hathassunk, szívből kell beszélnünk. Az okos szavaktól és a fortélyos csapdákról hamar megfeledkezünk, s később csak arra emlékezünk, milyen benyomást tett ránk az illető jelleme.
A sikeres élet titka valójában nem is olyan nagy titok. Egyszerűen csak legyél nyílt, őszinte és hiteles, más szóval add önmagad!
Nem vall nemes jellemre, ha más bőrébe bújsz, de ha szívedből beszélsz, és úgy cselekszel, ahogy a becsület diktálja, a környezetedben élők nem vágynak másra , csak rád!

Add meg az árát! :)



Egyik este, egy rendezvényen, egy zongorista eljátszott néhány számot. Odament hozzá a háziasszony, és azt mondta:
- Bármit megadnék azért, hogy úgy játsszak, mint Ön!
A zongorista egy darabig elgondolkozva nézte, majd így szólt:
-Nem, nem hiszem,
A háziasszony meglepetten, és zavarban a vendégei előtt, ezt mondta:
-De igen, teljesen biztos vagyok benne.
A zongorista megrázta a fejét.
-Ön szeretne úgy játszani, mint én, de nem szeretne napi nyolc órát gyakorolni húsz éven át, hogy megtanulja, hogyan kell.
Egy időre csönd lett, mi nem mertünk felnézni, csak a tányérunkat bámultuk. Mindenki tudta, hogy a zongoristának igaza volt. A háziasszony blöffölt. Szeretett volna zongora művész lenni, de nem szeretett volna azzá válni.
Megkaphatunk bármit, ha hajlandóak vagyunk megadni az árát.
Azon elhatározás, hogy igenis, megfizetjük az árat, erőt ad ahhoz, hogy igenis valóra váltsuk a kívánságunkat. Ha biztosak vagyunk benne, akkor sikerül. Ha csak kicsit vagyunk biztosak benne, akkor csak kicsit sikerül.... :))))
Ok és okozat egyszerű összefüggése az egész.
Add meg az árát, és kívánságod teljesül! :)))

Sugarak



Nemcsak a szemünk, a lelkünk is csak a visszavert sugarakat érzékeli. Ami belőlünk jön, azt nem látjuk - mert magunkat nem is ismerjük. A valóság az, hogy amikor rád nézek, nem azt látom, aki valóban vagy, és nemcsak azt, amit magamból rád vetítek, hanem azt is, akivé ezzel a vetítéssel átvarázsollak. Megjavíthatlak, és elronthatlak -ez az, amit csak kevesen tudnak.